Tegeződj vagy magázódj a honlapodon? A válasz: attól függ!

Mióta tegeződünk?

Kezdjük egy kis történelmi visszatekintéssel a téma vizsgálatát! Sokan azt gondolják, hogy a tegeződés egy újdonsült szokás, a szabadosság, a nyugati kultúra elterjedésével jelent meg hazánkban is. Azonban, ha a magyar nyelvemlékek között böngészünk, láthatjuk, hogy már a 12. században is jelent volt nyelvünkben a tegező formula. Sőt! Ez volt az általánosan elfogadott forma.

A magázódás alakult ki később, méghozzá a nyelvújítás idején. Kazinczy Ferenc és kortársai a 19. században újabb szavakkal bővítették a nyelvet, de nyelvtani kérdésekkel, nyelvműveléssel is foglalkoztak.

Ekkortájt merült fel az igény arra, hogy valahogy jelezni lehessen a rangbéli különbségeket a kommunikáció során. Először ehhez a maga, majd később – Széchenyi István javaslatára – az ön kifejezést kezdték el használni.

A magázódás szép lassan elterjedt a hivatalos körökben, de a családokban is. A szüleiket, nagyszüleiket még a 20. század közepén is magázták a gyerekek. Annak azonban, hogy a tegeződés a divatosabb és a gyakoribb mostanság, a média és főleg az internet az oka. Az online felületeket ugyanis többségében fiatalok használják, ezért a legtöbb weboldal tartalomkészítés során ezt a közvetlenebb módot választja az üzenetek továbbítására.

Mit kell tudni a tegeződésről?

Az etikettszabályok pontosan előírják, hogy a társadalmi interakciók során kit szabad tegeződve megszólítani, illetve kit kell magázni – az már más kérdés, hogy a 21. században ezt ki mennyire tartja be. A magázás, önözés továbbra is azt fejezi ki a hétköznapi nyelvhasználatban, hogy tiszteljük az illetőt, de távolságtartásra is utalhat, például amikor két idegen elegyedik szóba.

A tegeződés és magázódás között a sokak által tanult angol nyelvben nincs különbség, talán épp ezért terjedt el itthon is a tegező megszólítás. Ez pedig kihat a mondanivaló megfogalmazására is, sokkal lazább, kötetlenebb szövegek jönnek létre, ha egyes szám második személyű igealakokat használunk.

A tegeződés lehetővé teszi a viccelődést, a humorosabb kifejezések használatát is, arra azonban vigyázni kell, hogy udvariasak és közérthetőek maradjunk ekkor is.

A magázódás jellegzetességei

A magázódás miatt komolyabbnak, megbízhatóbbnak, kissé ridegebbnek tűnhetünk. A magázás során harmadik személyű ragozást használunk és gyakran a tiszteletteljes megszólítás sem maradhat el, hogy egyértelművé váljon, nem egy harmadik emberről beszélünk.

A magázódás manapság a fiatalok – főleg az Y és Z generáció – számára igazi kihívást jelent, hiszen ők a neten használt nyelvváltozatot érzik magukénak. A távolságtartó, udvarias formulák a bizalmatlanságot is kifejezhetik, hivatalos esetekben viszont ezt illik használni.

Annyi bizonyos, hogy napjainkban változnak a szokások, és a tegeződés egyre inkább elfogadott a formálisabb helyzetekben is.

Mi a helyzet a honlap szövegezésével?

Nos, itt nincs egyértelmű jó válasz, ami minden cég számára ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható. Az alábbi dolgoktól függhet, hogy tegezést vagy a magázást érdemes-e használni:

• a célközönség neme,
• a célközönség életkora,
• a célközönség társadalmi helyzete,
• a kínált termék vagy szolgáltatás típusa, minősége,
• az eddig kialakított kommunikációs szokások.

Ha idősebbeket vagy magas beosztásban dolgozókat szólítasz meg, célszerűbb lehet a hivatalosabb, tisztelettudóbb magázódás. Ugyanez igaz akkor is, ha prémium minőségű, magas értékű terméket vagy szolgáltatást kínálsz, mely csak bizonyos rétegnek érhető el.

Amennyiben közvetlenebb kapcsolatot szeretnél kialakítani a vásárlókkal, megrendelőkkel, ügyfelekkel, akkor mindenképp a tegezés javasolt. Ha 18-40 év közötti emberekből áll a célcsoportod és divatos, trendi dolgokat értékesítesz, akkor is ezt a módot használd.

Jó tanácsként azt mondhatjuk, hogy ha kiválasztottad a megfelelő stílust, azt használd minden felületen: honlapon, hírlevélben, közösségi médiában. Az online marketing sikeressége ezen is múlhat! Olvass blogunkban további érdekességeket, hasznos információkat a témával kapcsolatban!